okosságok

Oti, tegnap fontos dolgok történtek az életedben. Megkaptad a szemüvegedet. Olyan jóképű nagyfiú vagy benne!

És megkaptad a legelső iskolai értékelésedet. A zeneiskolában, Ildikó nénitől, aki a zenei előképzőt tartja. Nagyon megörültem neki, mert azt látta rajtad, amit én is. Ő egy kedves, lágy pedagógus, aki nagy szeretettel foglalkozik veletek, és látszik rajta, hogy fontosabb neki az, hogy megszeressétek a zenét, a szolfézst, mint az, hogy mennyire tökéletesen tudjátok a válaszokat, vagy milyen tisztán énekeltek.
Szeretsz énekelni, tapsolni, dobolni, reméljük, ezt a zenei osztály énektanára is látni fogja :o)

Na és akkor itt van Ildikó néni jellemzése:
Ottó
Ottó nagyon okos, tájékozott fiatalember, ám nem tolja magát előtérbe. Szívesen veszi, ha csendes okosságát a másik fél veszi észre. Nem bánja, ha a többiek többet szerepelnek. Ő is jelentkezik, nem vonja ki magát, de bölcs mosollyal tudomásul veszi, ha a harsányabbak aratják le a babért. Ezért sokszor külön kell rá figyelni, bátorítani, hogy ő is "szálljon ringbe".
Még nem fordult elő, hogy valamilyen kérdésre rossz választ adott volna. Előfordult, hogy valamit csak ő tudott.

Igazán remélem

Nagyon rég jártam erre, és történt egy csomó minden.

Ami először eszembe jut, az ma volt. Jöttünk haza Nattanccsal Mamáéktól, és karattyolt valamit a Tigrisről. A mondat elejét nem értettem tisztán, ezért rákérdeztem. És tényleg. Azt mondta: igazából remélem, hogy - és a mondat másik fele már nem illett oda teljesen nyelvtanilag :o)
Olyan édes volt hallani egy két és fél éves csücsöri szájából ezt a szókapcsolatot!

Oti, te meg hatéves lettél. Hihetetlen! Nagyfiú vagy, nagyon! Igaz, a méreteid alapján sokan félremennek, azt hiszik, gyenge és kicsi vagy, pedig csak nem vagy része a nagy átlagnak. Lehet, hogy magamnál kellene tartanom egy percentilisgörbét és egy fényképet Apáról, hogy értsék, hogy tudományosan és genetikusan is abszolút igazolhatók a méreteid.
Na de nem ez a lényeg. Pont 10 nappal a szülinapod előtt kiesett az első tejfogad! Napok óta izgatott voltál, a fog iszonyatos amplitúdóval ingott, már megbeszéltük, hogy ha nem esik ki egy napig, aznap este kiveszem neked. És délután találkoztunk Enikőékkel, akik mondták, a fogorvos nagymamát idézve, hogy jobb hagyni a fogat a maga útján. És este, amikor focimeccseztél a számítógépen, egyszer csak az öledbe pottyant a FOG!
Megbeszéltük, hogy nem adjuk a fogtündérnek, inkább eltesszük emlékbe. Egy szép borítékra arannyal ráírtuk a dátumot, meg a nevedet, és napokig mutogattad meg nézegetted a fogadat. Olyan imádnivaló voltál akkor is!