Ügyelet

Megyek Otiért az iskolába, épp odaérek 4 órára, amikor jönnek ki. Nagy várakozással keresem a szemét, aztán amikor meglát, lefagy az arca, lefelé görbül a szája. Egy másodperc alatt végigpörgetem az összes borzalomforrást: fekete pont, elveszett könyv vagy füzet, esetleg bántotta valaki... mindjárt könnyekben tör ki.
- Oti, mi van? Baj van?
- Mikor jössz már egyszer később értem? Ma sem tudok bemenni az ügyeletre!

kérhetnék...

Nati ébredezik a kanapén. Amikor behozom neki a kakaóját, odaül az asztalhoz és megkérdezi:
- Anya, ennit is kérhetnék?
Hát persze, hogy kérhet a hároméves választékos :o)

mert rég volt már bejegyzés, és feledékeny is vagyok...

Nati mindig gondolkodik, beszél-beszél-beszél, összekapcsol, kombinál.
Legújabb verbális kavarása:
Sicc, te rossz cica, kergesd MATRICA!

Oti iskolás dolgait se felejtsem el megörökíteni... a LÁTOMÁSt például.

Tegnap volt...

elsejedike, ahogy Oti mondta.

Nati a hétvégén kijelentette:
Anya, ma veled alszom! Te vagy a legjobb kedvencem!

Ki vagyok?

Ottó ebéd utáni monológja:
Nem tudom, hol vagyok, nem tudom, ki vagyok, lehet, hogy csak hasonlítok magamra?

Szerelem...

Otinak van egy kis barátnője, Kata.
- Oti, mikor tetszett meg neked Kata?
- A sakkon. Egyszer együtt játszottunk.
- És hogy történt? Csak játszottatok, vagy beszélgettetek is?
- Beszélgettünk is.
- És mit mondott?
- Arra már nem emlékszem.
- És miért tetszett meg?
- Mert jó, és kedves. ...... és szép is. - teszi hozzá szégyenlős mosollyal. - Lehet, hogy őt fogom feleségül venni.
- Hát annak nagyon örülnék. Kata tényleg jó és kedves. És szép is.

Ballagás

Oti, elballagtál az óvodából. Készültetek az óvodában, ünnepi dísz a teremben, a faliújságon. Mi is beszélgettünk róla, de nem olyan sokat, én sem sokat gondolkodtam azon, hogy mekkora váltás lesz ez az életedben, hiszen tudtam, hogy ez az élet rendje, megtörténik, ovisból iskolás leszel.
A ballagás előtti percekben is úgy ültetek ott a barátaiddal a teremben a kis padon, mint az ünnepségek előtt. Csak most virágot is kaptatok, ki egyszerű csokrot, ki extrábbat, nézegettétek a sajátotokat, egymásét. Aztán amikor átballagtatok a másik csoportba, ahol elbúcsúztatott benneteket Bence, aki még nem megy iskolába, és más gyerekek is, és megkaptátok a tarisznyát, valahogy megkomolyodtál. Mi aztán átmentünk a terembe, ahol az ünnepség volt, ott vártunk benneteket. Végre megérkeztetek, és láttam, mennyire komoly arccal figyelsz végig az ünnepség alatt. Biztosan izgultál, mert nagyon sok felnőtt előtt kellett verset mondanod, de a szereplés után is komoly maradt az arcod. Miután visszatértünk a termetekbe, ahol már saját kis ünneplésetek volt, végre felszabadultál, de csak miután elmondtátok a kis meglepi-verset Andi néninek, Brigi néninek és a dadusoknak. Aznap már nem volt időnk arra, hogy beszélgessünk róla, mert dolgoznom kellett, de este még elmondtad ima után, hogy a műsor alatt azon gondolkodtál, milyen lesz majd az iskolában, hogy korábban kell fölkelni, hogy mindenfélét fogtok tanulni...
folyt.köv.