A gyerekekkel kimentünk szurkolni Apának, aki maratont futott. Szurkoltunk neki a Kossuth téren, és a Hősök terére is átmentünk a célhoz, és megvártuk, míg átöltözik. Addigra már nagyon rossz idő volt, zuhogott az eső, hideg szél fújt, el is fáradtak a gyerekek. Nati sírva fakadt, mert pelerines esőkabát volt rajta, aminek nem volt kéznyílása, ezért nehézkesen tudott mozogni benne:
- Anya, levesszük a kabátot! Vegyük le a kabátot, nem lát a kezem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése