Cose della vita...

Jöttünk ki a zeneóráról. Oti kivágta a bejárati ajtót. Épp rá akartam szólni, miközben csuktam be az ajtót, de túl erősen csaptam be.
Oti: Anya, mit is akartál mondani?
Anya: Hogy jól kivágtad azt az ajtót... én meg jól becsaptam.
Oti: Ilyen az élet, Anya. (nagyot nevetek) Komolyan mondom, Anya! Ilyen az élet.

Nati a zeneórán észrevett egy húsvéti díszt. Aranyra festett tojásból kiscsibe kandikált ki. Itthon meséli Apának:
Apa, láttam egy csibét!
Apa: Hol?
Nati: Az órán! A zeneórán! Kikukucskált a tojásból. Azt mondta: Hol vagy, Anyuci? És nagyon tetszett nekem!
A két és fél éves...

fekete-fehér

A sakk úgy igazán ősszel került be az életünkbe. Tavasszal voltak ovis foglalkozások, de annyira nem kötötték le Ottót, hamar abbahagyta. Ősszel megint elővettük. Volt motiváció, hiszen baráti körben népszerű, vannak tehetséges gyerekek, és a versenyeken nyert játékaik is felkeltették Oti érdeklődését. Könyvekből, itthon elkezdtünk sakkozgatni, de nem rendszeresen. Aztán hétvégén a közelünkben rendeztek egy nagy ovis sakkbajnokságot, ahova nagy meglepetésemre Ottó el akart menni. Pedig tudta, hogy sokan lesznek, sok idegen, tudta, hogy 6 partit kell lejátszania (amiből végül 7 lett). És végigülte és -játszotta mindet. Partit igazából csak velünk játszott, a sakktanfolyamot is csak ma kezdjük el, tehát nem vett még részt szakszerű (sakkszerű...) oktatáson. Igaz, hogy hátul végzett, de nagy meglepetésünkre összehozott 2 pontot, aminek nagyon-nagyon örültünk! És ami a legjobb, hogy ő maga is örült magának, nem a vereség volt neki a lényeg, meg a sok elvesztett figura, hanem hogy elégedett volt azzal, ügyeseket lépett, és sok tisztet megszerzett másoktól.

Rizs és társai

Ottókám, beteg vagy, bágyadt. Amikor megjött az étvágyad, pattogatott kukoricát kértél, de az nem volt, és kitaláltad, hogy rizst ennél. Főztem egy kis zöldséges rizst, persze ötpercenként kijöttél a konyhába, és kérdezgetted, kész van-e már. Mint a szamár a Shrekben, amikor utaztak Fiona családjához, és folyton azt kérdezte: ott vagyunk már?

Szóval rizst ettél, most meg épp tésztát eszegettek Natival. Közben töprengtél, mi mindent lehet készíteni rizsből, és engem is kérdezgettél. Nati meg hallgatta.
Ottó: Anya, mit is lehet készíteni még rizből? Rizottót...
Anya: A rizsre gondolsz? Köretet zöldségekkel, tölteléket, rakott ételeket...
Nati: És riznatit is lehet?

Amúgy tipikus, hogy egymásra már megint jobban figyeltek, mint az anyukátokra, de ezt is nagyon szeretem benneteket, hogy így egymásba tudtok feledkezni.