2010. július 6., kedd

édes álom

Mozgalmas hétvégénk volt, nagycsaládos nyaralással, vonatozással, kevés alvással. Fürdetés után én is lezuhanyoztam, addig a gyerekek a kanapén tévéztek. Egyszer csak jön ki Oti: Anya, a kanapén elaludt az Édes!
Nati ott szunyókált eldőlve.
És tegnap is, míg vártuk, hogy Apa és Oti végezzenek az esti rutinnal, nekem dőlt a kanapén, és elaludt. Egy darabig nem vittem be, és nem is mozdultam, idilli pillanat volt. Szuszogó finom kislány :o)

A nyaraláson próbáltam délutáni alvásra rávenni őket. Natit sikerült, nehezen ugyan, de elaludt. Addig Otival megebédeltünk. Vittem be őt is aludni, de miután elaludt, felébredt Nati. Olyan édes volt, sikerült csendre bírni, ami egy kétéves szélvész kisasszonytól nagy szó. Nagyrészt rajtam feküdt, és hagyta, hogy simogassam, puszilgassam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése