kockabűvölet

Apa vett egy 3x3-as bűvös kockát, és kijegyzetelte hozzá a kirakási algoritmusokat is. Időnként megnézi a kis papírjait a polcon, és tekergeti hozzá a kockát. Oti drágám is ott sertepertél persze körülötte. Amikor Apa épp futni volt, Oti is elkezdte bűvölni a kockát. A felső sort szépen körbetekerte, míg a helyükre kerültek a színek, és lelkesen jött oda hozzám: - Anya, nézd, ki tudtam rakni, és még papír se kellett hozzá!

hétköznapok

Nati, olyan ügyesen etted a rakott krumplit villával!

Otikám, tombol nálad a fociőrület. Van már számos számos focimezed, állandóan azt játszod, hogy te vagy a magyar csapat, és legyőzöd a másik csapatot, sok góllal. Most épp focibíró szeretnél lenni. Van piros és sárga lapod, meg sípod is. És számolod, mennyit kell még aludni a fociedzésig... Imádnivaló!!!

rend a lelke...

Nati, te édes Randalír Maca!
Amíg Oti a focipályán rohangált Petivel, te ide-oda bóklásztál. Felfedezted Oti motorját (igazából futóbicikli, de Otinak motor), és fel akartál ülni rá. Amikor föltettelek, keservesen sírni kezdtél. Nem értettem, miért, így levettelek a motorról. Te pedig odamentél a babakocsihoz, és elkérted Oti sisakját. Hiába, motorozni csak sisakban lehet... És persze beigazolódott a közhely, hogy a (jóra) nevelést nem lehet időben elkezdeni.

szeptemberi reggelek

Otikám, hiába vártad már három hónapja az ovit, nehéz visszaszokni a mindennapok menetrendjébe. Nehezen alszol el este, nehezen ébredsz reggel. A héten, talán a második ovis nap reggelén, amikor már öt perce simogattalak és duruzsoltam neked, hogy felébredj, végre picit mocorogni kezdtél, és álomittasan mondtad: Még egy kicsit alszom... És visszaaludtál - volna, ha hagylak.

Pénteken reggel pedig két forgolódás között kijelentetted: Én nem kelek fel soha többet.
Aztán persze mégis :o)

istállózó állattartás

Befejezett a nagy mű, igen... Otikám, napok óta dolgozunk az istállódon, két napja festegetjük, és mára végre elkészültünk. Belülre tervezek még boxokat, de ezt még még megbeszélem veled, mert akkor kevesebb állatnak lesz majd helye, viszont ha fölemeled a dobozt, nem fognak összecsúszni.

Képek is lesznek hamarosan.

Ami még fontos: Otikám, az építész tervezőirodádban tegnap készültek felülnézeti tervek garázsoknak, és három emeletes ház elölnézetből :o)

fotós

képek a játszóról
(Nati csúszik, motorozik)

Laurára vigyázás

gázerővel

nagyjából-kissából

jaj, el ne felejtsem...

Majd a maihoz is jön...

Naticicám, ha nagyon jó a kedved, már régóta rázod a fejed, zabálnivalóan :o) De pár napja, ha nem akarsz kijönni a hintából vagy a kádból, akkor csak egy icipicit rázod a fejecskéd, és közben nagyon huncutul nézel.

Oti, ma meglegyintettem az arcod, mert azt mondtad a családodra, hogy gonosz, de a logikád lenyűgözött!
Épp a levest szedtem neked és Natinak, és te folyton kérdezgetted: Ez az én levesem? Az a Natié?
És már elegem lett, mert közben Nati meg nyafogott, ezért úgy álltam, hogy ne lásd, mit csinálok. Erre te:
- Látod, Nati, a gonosz családom nem ad nekem enni...
Erre meglegyintettelek, beküldtelek a szobába, míg elkészült az ebéd, aztán együtt ebédeltünk, és közben megbeszéltük, miért nem szabad a szeretteinkre rosszat mondani. Miközben etted a levest, megjegyezted:
- Látod, Nati, a jó családom adott nekem enni...


Natikám, ma új szót tanultál: hinta. Sőt annyira tökélyre is fejlesztetted, hogy egész úton hajtogattad, míg a játszótérre értünk. Azóta is, gyakran megfogod a szandálodat, odaülsz vele a bejárati ajtó elé, és mondogatod: hinta-hinta...